A történet főszereplője egy Suzuki Swift.
Tulajdonosa Győző volt. Súlyos betegséggel küzdött. Az autója
volt az egyetlen amihez nagyon ragaszkodott. Amúgy jó lelkű férfi,
mindenét megosztotta a családtagjaival, rokonaival, ha úgy hozta a
sors. Egy alkalommal, mikor Győző korházban volt az unokaöccse el
szerette volna kérni az autóját egy pár órára. Győző
vonakodott a kölcsönadástól. Nem szívesen adta volna oda, és
ennek hangot is adott. Amit az ünökaöccs tiszteletben is tartott
és nem vitte el az autót. Még aznap pár órával később Győző
elhunyt a korházban. A szóban forgó Suzuki Swiftet az unokaöccs
örökölte. És itt kezdődtek a furcsaságok. A Suzuki riasztója,
mintha megbolondult volna. Volt, hogy naponta többször is
megszólalt. Ami még önmagában véve nem olyan nagy dolog, hiszen
előfordul ez más autókkal is. Ami igazán meglepő volt, hogy
mikor az új tulajdonos, Tamás, el akarta vinni az autót, még
mielőtt oda ért volna, ismét megszólalt a riasztó. Kikapcsolták.
Ekkor nem akart indulni. És ismét megszólalt a riasztó. Tamásnak
rossz érzés volt, hogy úgy került a birtokában a Suzuki, hogy
megörökölte. Tudván azt, hogy Győzőnek nagyon a szívéhez nőtt
az autó és nem akarta, hogy más vezesse, vagy neadjisten más
valaki tulajdonába kerüljön. Tamás végül elvitte az autót és
használatba vette. A riasztó néha -néha még magától
megszólalt, de egyre ritkábban. Viszont kezdtek elromlani az
alkatrészek. Először az ablaktörlő motorja adta meg magát, majd
az akkumulátor, amit ráadásúl pár havonta cserélni kellett.
Elromlott a fütőmotor, kirobbant a jobb oldali ablaküveg. És még
lehetne sorolni. Amint megjavították vagy kicsrélték az éppen
aktuális alkatrészt, mindig jött valami más, amit javítani
kellett az autón.
Tamásnak volt egy nagyjátékfilm ötlete, amit
sikerült megvalósítani. A film horror -dráma. (Egy testben) Ebben
a filmben a gyilkosok autójának a Suzukit használták. Majd miután
befejezték a filmet, az autót kivonták a forgalomból. Tamás
megunta, hogy mindig van valami baja. Sokat költött rá, még sem
futott hibátlanul egy hónapig sem. Több mint másfél évig a
házuk hátsó udvarán állt a Suzuki. Ez idő alatt hat érdeklődő
jött, hogy megvennék az autót alkatrésznek. De egyik érdeklődőnek
sem sikerült elvinnie. Mindig valami közbe jött nekik. Pár napja
jelentkezett egy újabb érdeklődő, aki el is vitte az autót. A
vevőnek olyan családi problámája adodótt, hogy másnap kénytelen
volt vissza vinni Tamásnak az Suzukit és elállni a vételtől. Az
autó továbbra is eladó, de vajon lesz e olyan ember, akit a Suzuki
elfogad. Tamás elmondta, hogy olyan, mintha az autónak valóban
lenne lelke. Az első pillanattól kezdve tiltakozott, hogy hozzá
kerüljön és míg használta, végig éreztette vele, nem ő a
gazdája, tulajdonosa. Most viszont, mintha nem akarná, hogy
szétszereljék, megsemmisítsék. Hogy az autónak saját lelke van,
vagy esetleg Győző szelleme birtokolja az autót, nem tudni. De egy
biztos, a Suzuki nem akarja, hogy használják. Csak annyit akar,
hogy hagyják békésen elenyészni csendes magányában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése